Hátszeg vidéke Erdély délnyugati részén, a mai Hunyad megye területén található történelmi és néprajzi tájegység. A térség magába foglalja a Hátszegi-medencét és a felső Sztrígy melletti településeket. A hátszegi medencét hegyek veszik körül. Festői tájak, régészeti és építészeti műemlékek teszik vonzóvá a vidéket.
A néprajzi jellege miatt nagy érdeklődés övezi a Hátszeg vidékét. Felbecsülhetetlen értéke van a hátszegi, azon belül is a bajesdi falvak környékén készült szőtteseknek, az ízlésesen díszített népviseletnek, amelyben a fehér és fekete színkombináció egy különleges finomságot ad. A népviseletet sajnos ma már egyre ritkábban öltik magukra a vidék lakói. Csak különleges ünnepek alkalmából lehet még megcsodálni a férfi népviseletet, amely hosszú nadrágból, széles övből és mellényből áll és a női népviseletet, amely ingből, katrincából és mellényből tevődik össze.

A művészi gonddal készített faberakások és egyes népi építészeti elemek eredetiségről és különleges művészeti érzékről tanúskodnak.
A hátszegvidéki legismertebb néptáncok a „Haţeganele" és a „Caluşer".

A hunyadi Erdőhát egy erdők által elszigetelt tájegység, ahol a vidék lakói a falvakat dombtetőkre építették, amelyeket kis hozamú patakok mély völgyei választanak el egymástól. Az erdőhátiak sajátos kultúrája és életfelfogása leginkább a lakóházakon, népviseleten és mesterségeken keresztül mutatkozik meg. Ezáltal az erdőhátiak egy egyedi nagycsaládot, egy érdekes önálló néprajzi egységet alkotnak Erdélyben.

A vidék 40 települést foglal magába, amelyek között szoros kapcsolat van. A szokások, ünnepségek alkalmat adnak a tájegység lakóinak arra, hogy ellátogassanak egymáshoz és ápolják kapcsolataikat. A tájegység főbb szellemi központjai Cerbal, Bunyila, Lelesz és Gyalár. Cerbal a népviselet központja, Bunyilában a fa- és fémmegmunkalás játszik fontos szerepet, Leleszben pedig a textilkézművesség kerül előtérbe.

Az erdőhátiak népi építkezési stílusa kevésbé fejlett, a mesterségek közül a fazekasság teljesen hiányzik ezen a vidéken. A lakóházak mégis felhívják magukra a figyelmet az arányaik által, hisz a tető kétszer vagy háromszor magasabb, mint a falak.

Az erdőháti népviselet igazán látványos. Felépítését tekintve hasonlít az erdélyi népviseletekhez, de rendelkezik sajátos jellemvonásokkal is. A női népviselet szabásvonala egyenesnek tűnik, amelyet a szorosan a nő testéhez simuló, két fekete és merev kötényhez hasonló kiegészítő okoz, az ing viszont bő, színekben és díszítésekben pompázik.

A helyiek minden fontos ünnep vagy esemény alkalmával feltárják kultúrájuk kincseit, pl. megéneklik a legényeket a besorozás előtt, a fenyő énekével búcsúztatják a fiatal halott ifjút, különböző szokásaik vannak lakodalmakkor stb.